2014. április 7., hétfő

Egy percben - Pulóver

Alexander Dobrov
- 1 percben -
Pulóver


A fekete magassarkú csizma hegyes sarkai tekintélyt parancsolóan kopogtak a járda szürkés aszfaltján, ahogyan Ildikó határozottan tartott úti célja felé. A harmincegy éves, magas, karcsú irodavezető vállig érő vörös haját a tavaszi kósza szellő játékosan dobálta, amikor a kirakatban egy zöld pulóvert vett észre. Mely igazán megtetszett neki és az ezüstösen csillogó órájára pillantva úgy döntött, egy kis kitérő még belefér.
A tolakodó vásárlóktól mentes helyiségbe lépve azonnal a pénztár mögött álldogáló fiatal hölgyhöz lépett, hogy némi időt spórolva, egy kis segítséggel megszerezze a ruhadarabot.
- Jó napot! – köszönt Ildikó a körmeit piszkálgató húszas évei elején járó kissé molett, hosszú, fekete hajú eladónak.
- Napot! – hangzott az üdvözlés, anélkül, hogy a nő felnézett volna.
- A kirakatban láttam egy zöld pulóvert, azt szeretném megvenni! – közölte akaratát határozottan Ildikó.
- Van ott zöld pulóver? – kérdezte felpillantva az eladó.
- Igen! – lepődött meg a kérdésen a lelkes vásárlójelölt.
- Te Gabi! – kiáltotta el magát félig hátrafordulva az eladó – Milyen zöld pulcsi van a kirakatban?
- A miénkben? – hangzott fel mély női hangon a kérdés a hátsó raktár felől.
- Aha! – válaszolt intelligensen az eladó.
- Szerintem ott nincs olyan! – kiáltotta vissza Gabi.
- Pedig én láttam! – állította határozottan Ildikó.
- Azt mondja ez a nő, hogy van ott egy! – kiabált ismét az eladó.
- Akkor mond neki, hogy új kollekció és még nem érkezett meg! – oldotta meg a problémát Gabi.
A közjátéktól Ildikó vékony, finom ívű szemöldöke homloka közepéig szaladt fel.
- Sajnos, az a pulóver még nem érkezett meg – közölte az eladó és ismét elsüllyedt körmeinek piszkálásában.
- De hát ott van! Láttam! – méltatlankodott a reménybeli vásárló – Hogy lehet, hogy nem jött még meg, ha ki van rakva a kirakatba?
Az eladó körmei megakadtak egymásban és arca legondolkodóvá vált, amin látszott az erőlködés. Majd lassan felnézett:
- Akkor kifutó széria! – közölte egykedvűen.
- Akkor azt az utolsó darabot felpróbálnám és ha jó rám, akkor elvinném! – válaszolta Ildikó.
- Te Gabi! – fordult ismét félig hátra az eladó.
- Mi van már megint? – kérdezte a hátul lévő nő.
- A kirakatból a pulóvert elviheti a nő?
- A kirakatból? – kérdezett vissza Gabi.
- Ahann! – válaszolt a pénztárban ülő.
- A kirakatot a főnök engedélye nélkül nem lehet átrendezni! – állította határozottan Gabi.
- Nem lehet! – fordult Ildikó felé ismét az eladó.
- És ha megbeszélnénk az üzletvezetővel? – próbált megoldást találni a vörös hajú nő, aki még mindig ragaszkodott korábbi tervéhez és meg akarta venni a pulóvert.
- Nincs bent! – hangzott a válasz a felvetésre.
- Fel tudjuk hívni? – erőlködött tovább Ildikó.
- Áh! Ilyenkor nem lehet zavarni! – közölte a pénztárban ülő.
- Munkaidőben?! – kezdte felemelni a hangját Ildikó, de az eladó jámbor tehén módjára csak bambán bámult rá – Akkor a viszont látásra!
Ildikó idegesen sarkon fordult és kiviharzott az üzletből.
- Akkó viszlát! – rántotta fel a vállát az eladó és visszatért körmeihez.


Egy percben - Könnyek
Egy percben - A futam
Egy percben - Csokitorta
Egy percben - Egyszerű vers
Egy percben - Az ész
Egy percben - 5 méter

Bejegyezte: dátum: